Rustin Parr

Feladó: Charles Xavier – xprof@xmen.com
Címzett: Victor Parr – vparr@gmail.com
Dátum: 2008. május 10.

Tárgy: Rustin sorsa

„Tisztelt Mr. Parr!

Sajnálattal hallottam, hogy múlt héten, amíg Lensherr professzor úrral üzleti úton voltunk, Ön megjelent az iskolánk területén, és erőszakkal elcipelte tőlünk fiát, Rustint. Az eset után azonnal értesítettük a hatóságokat.

Mint értesültem, több ízben is keresték a lakásán, és felszólították a fia átadására, amelyre Ön vagy nem reagált, vagy ügyvédet követelt. Tisztában vagyok vele, hogy a jogszabályok szerint Ön Rustin törvényes gyámja, és hogy ő maga még nem hozhat ilyen jellegű döntéseket, de amit tesz, az akkor is megbocsáthatatlan bűn. Minden erőmmel azon leszek, hogy Rustin visszakerülhessen hozzánk, hiszen jelenleg csak a mi intézményünkben van módja megtanulni a képességével járó pozitív és negatív következményeket. Amennyiben ezt elmulasztja, a mutáns ereje idővel felemészti őt.

Szeretném továbbá felhívni a figyelmét arra a tényre, hogy Rustin milyen könnyen és gyorsan beilleszkedett társai közé, és hogy a nálunk töltött rövid idő alatt máris mennyit fejlődött fizikai és szellemi szinten egyaránt. Szükségünk van rá, ahogy neki is szüksége van ránk, és mi ingyen, bérmentve, az ember-mutáns kapcsolatok virágzó jövőjét szem előtt tartva fogadnánk őt vissza.

Ne szalasszon el egy ilyen esélyt, és adja meg a lehetőséget a fiának arra, hogy életében először igazán és maradéktalanul boldog lehessen.

Maradok őszinte híve:

Charles Xavier professzor”

Feladó: Victor Parr – vparr@gmail.com
Címzett: Kevin Lyle – klyle@aim.com
Dátum: 2009. június 2.

Tárgy: Kifizetések

„Maga utolsó rohadék!

Amikor az emberei felkerestek, hogy kellene nekik a kölköm, mert kísérleteket végeznének rajta, azt ígérte, el fogják vinni tőlem! Aljas, hazug disznó…

Tavaly megegyeztünk, nem? Elhoztam abból a torzszülöttek iskolájából, és arra kényszerítettem, hogy velem éljen. Nem volt egyszerű, Lyle, a zsaruk meg Xavierék ügyvédei állandóan itt lihegtek a nyakamban! Maguk meg csak küldték havonta azokat a gyógyszereket, amiket a kajájába kellett csempésznem… De nem érdekelt, megcsináltam, mindennap beadagoltam neki a cuccot, és ő mit sem sejtett.

Aztán elkezdett még rondább lenni a maguk szereitől… Most már teljesen kék a bőre, és hátul egy farka is kinőtt! Mint valami undorító démon! Eddig se nagyon bírtam elviselni a látványát a kis görénynek, de így már kifejezetten hányingerkeltő… Meddig kell még etetnem és elviselnem? Többször kértem már személyesen és telefonon is, hogy adják meg a maradék lóvémat, aztán vigyék innen a rákba, de magasról tettek rám! Ha közvetlen magának írok, talán végre felfigyelnek rám!

Tojok rá, hogy egy laborkörnyezet nem lenne megfelelő ehhez a kísérlethez, és hogy nem sejthet semmit abból, amit vele csináltak!

VIGYÉK INNEN A KÖLYKÖT!”

Feladó: Agatha Harkness – aharkness@aim.com
Címzett: Kevin Lyle – klyle@aim.com
Dátum: 2010. március 1.

Tárgy: Rustin Parr

„Mr. Lyle, sürgős ügyben írok Önnek. Már telefonon is kerestem, de nem tudtam elérni. Tudom, hogy épp szabadságát tölti, de ez az eset nem tűr halasztást.

Bekövetkezett, amitől féltem: Mr. Parr utolsó csepp türelme is elfogyott, és a fiát a rendőrségre hurcolta. Amint tudomást szereztünk az esetről, közbeléptünk, és megegyeztünk az apával, hogy átvesszük a fiút egy nagyobb, engesztelésül szolgáló összegért.

Egyelőre nem mertem a New York-i laboratóriumainkba szállíttatni. Biztosra veszem, hogy a S.H.I.E.L.D. már így is felfigyelt ránk, így a legtávolabbi, legkietlenebb helyre vitettem a fiút: a Vadföldre.

A sziget nagy része víz alatt van, élet ma már alig van rajta, épp ezért tűnt megfelelőnek, hogy az ide kihelyezett, kőzetmintákat vizsgáló kicsiny, jelentéktelennek tűnő csapatunk felügyelje, amíg eldöntjük, mi lesz a sorsa.

Kérem, azonnal jelezzen vissza, ha úgy ítéli, a fiút visszaszállíthatjuk New Yorkba.

Köszönöm.”

Feladó: Kevin Lyle – klyle@aim.com
Címzett: Agatha Harkness – aharkness@aim.com
Dátum: 2010. március 10.

Tárgy: Re: Rustin Parr

„Ahogy tehát már szóban megegyeztünk telefonon: az ifjú Parr átszállítását New Yorkba engedélyezem. A S.H.I.E.L.D.-re ne legyen gondja, papíron a fiú már a miénk.

Dr. Specter már epedve várja, hogy rátegye a kezét erre az új, ígéretes kísérleti alanyra.”