Szimbionták

Kísérleti alanyok:

1) Jack Osterman, az „Estacado-kísérlet”

Egy tudós házaspár, Jonathan és Jane Osterman egyetlen gyermeke.

Az anya, Jane Osterman fiatalon elhunyt. Az apa sosem tudta kiheverni neje halálát, valószínűleg ekkor roppant meg az elméje, és a fiát teljesen elhanyagolta.

Dr. Osterman a munkájába temetkezett, és egy olyan eljáráson kezdett dolgozni, amely segítségével leklónozhatná feleségét. Ehhez szüksége volt fia, Jack DNS-ére. A fiút kivette az iskolából, majd rabságba taszította saját laboratóriumában, ahol a legkülönfélébb kísérleteket végezte rajta. Jack szellemileg megtört, ezután gyakran beszélt magában, és egy teljesen érzelemmentes, a világra mint tények, képletek és adatok halmazára tekintő fiatal lett belőle. Ezt erősítette zseni szüleitől örökölt és benne felerősödő fotografikus, minden apróságot megjegyző memóriája.

Dr. Osterman valószínűleg véletlenül, vagy sokkal inkább külső segítséggel, de a kísérletek közben létrehozott egy anyagot, ami inkább hasonlított már élőlényre, és az első sikeres lépés volt értelmes klónok megteremtésére. Az anyag, amit „szimbiontának” nevezett el, azonban igen hamar önálló tudatra tett szert, kiszabadult, és egyesült az első közelébe került emberrel, Jackkel. Miután tudomást szereztünk az esetről, karanténba zártuk az ifjabbik Ostermant, dr. Osterman laboratóriumát pedig leromboltuk.

Jacket és szimbiontáját több mint két évig tanulmányozta vezető tudósunk, dr. Manuel Estacado. Sikerült is egy új, módosított szimbiontát létrehoznia, ám irányítani még nem tudta, és az új szimbionta még professzor Estacadóval is végzett. Az X-Men elnevezésű, ifjú mutánsokból álló csapat hibájából Jack Osterman megszökött a Triskelionból, így elvesztettünk egy kiváló alanyt, és azóta sem sikerült áttörést elérnünk a szimbionta-kísérletekben.



Kiegészítés:

Jack Osterman sikeresen visszakerült az őrizetünkbe, és hajlandó együttműködni velünk két feltétellel. Az első, hogy ő és társa, Gwen Stacy, a másik szimbionta gazdateste, ezentúl ne essenek áldozatul semmiféle kísérletnek, és csakis humánus módon vizsgáljuk őket és szimbiontáikat. A másik, hogy Osterman részt vehessen azokon az akciókon, melyekre a fiatal gyakornokainkat küldjük, és amelyek mögött Ghost ténykedését sejtjük.

Carol Danvers ezredes beleegyezett a feltételekbe, és ő és Stacy jelenleg is a Triskelionban tartózkodnak. Stacy soha, Osterman pedig csak az akciók alkalmával hagyhatja el az épületet.



Kiegészítés:

Jack Osterman szimbiontáját elvesztettük.

Váratlan, előre nem látható fordulatként az eddig agresszív szimbionta megmentette nemcsak Osterman, hanem a társai életét is, majd el is pusztult – de előtte az utolsó összekapcsolódásuk során olyan állapotban hagyta Osterman testét, hogy ne legyen rá többé káros hatással a szimbionta hiánya.

Mivel Osterman a szimbionta nélkül semmilyen különleges képességgel nem bír, úgy döntött, nem csatlakozik a többi fiatal ügynökünkhöz, mert csak hátráltatná őket, ha teljesen a nulláról próbálna katonai kiképzésben részesülni. Helyette inkább New Yorkban marad, ahol Tony Stark biztosít neki egy kis lakást. Osterman szervezete megtisztult, szabad emberként járhat bármerre a városban.

A első szimbionta elvesztése hatalmas kárt jelenthet a tudományos csoportunknak. Osterman jelen állapotában hasztalanná vált.

2) Gwendolyn Stacy, a „Stacy-kísérlet”

Gwendolyn Stacy a Triskelion laboratóriumaiban mesterségesen létrehozott ember, azaz egy klón. Az egyik első és legsikeresebb klónkísérletünk a Parker-prototípusok óta.

Az első szimbionta gazdatestét, Jack Ostermant több mint két évig tanulmányozta egyik vezető tudósunk, dr. Manuel Estacado. Sikerült is egy új, módosított szimbiontát létrehoznia a tesztek alapján, ám azt nem tartottuk elfogadhatónak, hogy bárkire is „ráeresszük” azt. Létrehoztunk egy mesterséges embert, egy klónt, akit csakis azzal a céllal teremtettünk, hogy gazdatest legyen. A klónba több ember DNS-ét is belekevertük, de főként az önként jelentkezett Carol Danvers ezredesét, hogy a végeredmény elég erős legyen a szimbionta irányításához. A klónozáshoz dr. Jonathan Osterman és dr. Otto Octavius jegyzeteit használtuk fel, és a végeredmény egy egészséges, tizenévesnek tűnő lány lett, ám az elméje nem sikerült olyan erősre és érzelemmentesre, hogy a szimbiontát uralni tudja. Ez hamar kiderült, amikor a Gwen Stacy nevet kapott klónnal egyesítettük a szimbiontát, és az azonnal végzett dr. Estacadóval. A klónt el kellett zárni a Triskelion börtönrészlegébe Jack Osterman mellé, amíg nem találunk megoldást az irányítására.

Az X-Men elnevezésű, ifjú mutánsokból álló csapat hibájából Jack Osterman és Gwen Stacy megszöktek a Triskelionból, így elvesztettünk két kiváló alanyt is, és azóta sem sikerült áttörést elérnünk a szimbionta-kísérletekben. Az eset után Danvers ezredes végleg betiltotta a szimbiontagyártást és a klónozást.

Mikor Stacy és Osterman visszakerültek a Triskelionba, már egyikük sem volt fogoly. Osterman csak úgy volt hajlandó együttműködni velünk, ha ő és Stacy ezentúl nem eshetnek áldozatul semmiféle kísérletnek, és csakis humánus módon vizsgáljuk őket és szimbiontáikat. Carol Danvers ezredes beleegyezett Osterman feltételébe, bár Stacy soha nem hagyhatja el a Triskeliont.



Kiegészítés:

Stacy továbbra sem hagyhatja el a Triskeliont, mivel a gyilkos szimbionta még mindig a teste része, és a tudósaink továbbra sem tudják megfelelően kontrollálni. Az egyetlen járható útnak az tűnik, ha Stacy kiegyensúlyozott és boldog – ilyenkor a szimbionta teljesen passzív benne.

Az elmúlt időszakban egyszer sem tört elő a lányból a szimbionta, mivel Jack Osterman közelében lehetett, akinek a jelenléte mindig tökéletesen lenyugtatja és megbékíti őt.

Az Osterman-szimbionta elvesztése óta a Stacy-szimbionta kulcsfontosságúvá vált. Az egyetlen jelenleg aktív szimbiontaként és az eddigi legsikeresebb klónként Gwendolyn Stacy biztonsága és fogva tartása az egyik elsődleges szempont a Triskelion területén.